Baromfi betegségek, baromfipestis > Baromfi - wyw.hu

A baromfi nagyon esendő, hamar megbetegszik és el is hullik. Mégsem szoktak állatorvost hívni, s a férfiak nem avatkoztak bele az aprójószág gyógyításába. Az 1950-es évekig a gazdasszonyok maguk kísérleteztek jószágaik kezelésével, a betegségek megelőzésével. Feltűnően gyakran folyamodtak mágikus eljárásokhoz. A tyúkok nagyon kellemetlen betegsége a tyúktetű. Régen a tyúktetű ellen úgy védekeztek a gazdák hogy a tyúkokat meleg hamuban megpörgették. Később a matador is bekerült a tyúktetű elleni küzdelem eszköztárába. A himlőn szinte minden fiatal állat túlesik, felnőtt állatokra nem annyira veszélyes. Régen a pestis az orbánc volt a két rettegett baromfi betegség. Ezek veszélyét jelentősen mérsékelték a megelőző oltások. Súlyos betegségre utalhat ha a jószág hirtelen elveszíti az étvágyát és hirtelen válogatni kezd a felkínált eleség között. Néha beválik a bors vagy paprika mint népi bevált módszer. Jó hatású lehet a hideg teleken a homok is.

Részint járványos természetűek, részint hiányos gondozás, rossz tartásból erednek. Legveszedelmesebb, élősdi gombák által okozott, járványosan fellépő betegség a tyúkkolera (l. Baromfikolera). Túlságos bő és hevítő táplálék aszkórságot okozhat; a kemény, duzzadt begyet sok szemes eledel okozza (l. Begy), a hasmenést a hideg, nedves időjárás, a dugulást a leves zöld táplálék hiánya

Állatgyógyszerek, műszerek, takarmánykiegészítők, tápszerek kis és nagykereskedelme, mezőgazdasági, -állatorvosi és vadgazdálkodási szaktanácsadás, labordiagnosztika. Az oldalon sok egyéb állat leírása mellett a baromfi fajok betegségeivel is foglalkoznak, azokat részletesen leírják. A gyógykezelések módjait is ismertetik. Nagyon hasznos lehet ez az oldal azoknak akik a baromfi fajok betegségeivel foglalkoznak.

.A tollatkák a házi és nemesített galambok körében jobban elterjedtek mint a postagalamboknál,de ott is jelentős az előfordulásuk. Etiológia: (Falculifer rostratus und Megninia columbae ( nagysága: kb. 0,5 mm .) A tollatkák közvetlen tollkontaktus útján terjednek.A felnőtt nőstények a növekvő (toll) cséve közelében rakják le tojásaikat,ahol a kibujt lárvák fiatal tollanyagot találnak táplá-lék ként.A fertőzést hosszú ideig nem lehet felismerni. Kórfejlődés: Súlyos fertőzés viszketéshez vezet néhány esetben akár teljes kopaszodás hoz. Legtöbbször a tollazat az atkaürülék által való szennyeződése miatt kopottá-mattá válik. A növekvő atkapopuláció aztán tipikus sérüléseket okozhat a tollazat.

A baromfi elhalásos bélgyulladását a bélrendszer súlyos gyulladása jellemzi. A betegség gyakran jár együtt coccidiosissal. Az elhalásos bélgyulladás során főképp a vékonybél középső és alsó szakaszában lehet észlelni a nyálkahártya súlyos elhalását, de ilyen elváltozások a vakbél nyálkahártyáján is mutatkozhatnak. A májon is találhatók elváltozások.

Az utóbbi napokban tartott különböző rendezvényeken és találkozókon az egyik leggyakrabban feltett kérdés a baromfipestisre, mint a struccok között komoly pusztítást okozó vírusos betegségre, illetve az ellene való védekezésre vonatkozóan hangzott el. A baromfipestis - Newscasle disease - régen megfigyelt és leírt betegség, amely óriási veszteségeket okoz mind a háziasított, mind a vadon élő, a vírussal szemben fogékony illetve védtelen madarak között. Ez a betegség a struccok között is komoly pusztítást végez, a természetben élő és a háziasított változatok között is. A vírus élő állatokkal, tojással és egyéb tárgyakkal terjed. A strucc hajlamos a baromfipestisre, ami külön probléma lehet hiszen Magyarország baromfipestis mentes övezetnek számít.

A baromfivész az egyik legveszedelmesebb betegség.Euróba az indisi kolerával egy időben került be. A betegséget olasz állatorvosok fedezték fel először. A betegség, járvány hazánkban is sokszor pusztított. Régen a betegség okait a rossz takarmányozási körülményekben, az ivóvízben, de még a légköri viszonyokban is keresték. Perroncito az elhullott baromfiak vérében apró szemcséket látott. Pasteur később megállapította hogy ezek baktériumok, ami elindította a valódi védekezés lehetőségét. A betegségnek ijesztő tünetei vannak. Eleinte csak bágyadtság, étvágytalanság, később fejüket és szárnyukat lecsüggesztik, szinte alig mozognak. Testük forróvá válik, a csőrökből és az orrnyílásokból habos nyálka csüng ki, időnként hánynak is. A betegség gyors lefolyású, általában 1 -3 nap alatt véget az állatokkal ha nem avatkozunk közbe.

A Baromfibetegségek Laboratóriuma ellátja a háziszárnyasok, valamint a vadon élő, tenyésztett vad és egzotikus szárnyasok betegségeinek diagnosztikai vizsgálataival kapcsolatos feladatokat. Elvégzi a mérgezések, az anyagforgalmi betegségek laboratóriumi vizsgálatát, valamint a takarmány- és vízvizsgálatokat. A laboratórium feladata a háziszárnyasoknak, háziszárnyasok szervmintáinak, tojásainak és embrióinak körültekintő és alapos vizsgálata. A haszonállatok atípusos vagy ismeretlen eredetű betegségeinek alapos vizsgálata.

Ez a fertőző kór valamennyi madárfaj többnyire heveny, ritkábban idült módon lezajló, baktérium okozta betegsége. A járvány fellobbanásával – a baromfiállományba történő behurcolást követően – hajlamosító tényezők hatására lehet számítani. A kolerát okozó baktérium általában más állatok testrészeivel kerül be, de mesterséges ivóvizek is közrejátszhatnak a baktériumok terjedésében. A stresszhatások erősíthetik a betegségre való fogékonyságot. A baktériumok vagy a szájon át vagy a nyálkahártyák sérült részein kerülnek be az állatok szervezetébe és ott igen gyorsan továbbterjednek. A betegség többnyire 2- 5 napos lappangási idő után tör elő. Tünetek heveny esetekben: bágyadtság,étvágytalanság, csökkenő tojásszám, tüsszögés, hasmenés, nehéz légvétel.

– A gümőkór ellen célszerű az állatokat tuberkulinnal beoltatni. Azokat az egyedeket, amelyeknek a beoltott áll-lebenye megdagad, ki kell selejtezni az állományból. A férgek elleni védekezés szempontjából fontos a tisztaság és az ólak rendszeres fertőtlenítése. A beteg vagy elhullott állatokat be kell vinni a megyei Állategészségügyi szolgálathoz, ahol megállapítják a diagnózist és elmagyarázzák a védekezés módját és a gyógyítás lehetőségeit is. Szidor Imre a Magyar Állatorvosok Világszövetségének alapító tagja beszél a baromfi betegségekről, a megelőzés és gyógyítás módjairól. A baromfi pestis elleni védekezés a legnehezebb mivel a betegség előidézőjét még a szakértők sem tudják pontosan beazonosítani. A kolera és a diftéria ellen oltással védekezhetünk megfelelő módon. A fertőző fehér hasmenés sajnos a szülőkről átterjed az utódokra is ami megnehezíti a megfelelő gyógykezelést. Sok betegség esetében az egyetlen megoldás a beteg állat elkülönítése vagy kiselejtezése.

A háziszárnyasok és a vadonélő madarak vékonybelében előforduló galandféregfajok száma az 50-et is meghaladja. Testhosszuk a 4 milliméterestől akár a 15 centiméteres hosszúságig is terjed. Idősebb madarakban a galandférgek ritkábban okoznak egészségi zavarokat, de a tojáshozam csökken, a fiatal állatok azonban súlyosan megbetegedhetnek, elveszítik az étvágyukat, hasmenést kapnak, lesoványodnak, kevés vérűvé válnak bágyadtak, és étvágytalanok lesznek. A galandférgek teljes kifejlődéséhez minden esetben köztes gazdaállat szükséges. Nagyon gyakran a légy játssza el a köztes gazdaállat szerepét. De lehetnek még köztes gazdaállatok a csigák, bogarak, hangyák, tücskök és egyéb hasonló állatok is. Amennyiben megtudjuk melyik galandféregfaj okozta a megbetegedést nagy biztonsággal következtethetünk a gazdaállatra. A baromfik a közti gazdákat elfogyasztják így kerül a fertőzés a szervezetébe. A fertőzés után nyolc, tizenhat nap alatt fejlődik ki teljesen a betegség.